Oldal kiválasztása

A szédülés az orvos felkeresésének egyik leggyakoribb oka. A kor előrehaladtával számos, szédülést okozó betegség előfordulási gyakorisága nő. Bár a szédülés fölöttébb kellemetlen lehet és leveheti az embert a lábától, ritkán figyelmeztet súlyos, életet veszélyeztető állapot jelenlétére.

 

Egyensúly és szédülés

 

Normális körülmények között az egyensúlyt számos forrásból kapott jelek segítségével koordinálja az agy. A test helyzetétől függetlenül a vizuális ingerek segítik a test térbeli helyzetének meghatározását. A szem mellett a bőrben, az izmokban és az ízületekben található érző idegek is küldenek üzenetet az agynak a szervezet mozgásáról, illetve helyzetéről.

 

Az egyensúlyozó szerv a belső fülben található. Három gyűrű alakú szervecskékből – az úgynevezett félkörös ívjáratokból – áll, amelyek folyadékot és nagyon finom szőrszerű érzékelőket tartalmaznak. Ezek segítségével detektálható a fej mozgása. Ezen félkörös csatornákhoz közel találhatók a gravitáció hatását, és a fej előre-hátra mozgását érzékelő szervek: az utriculus és a sacculus. Ezekből az egyensúlyérzékelő szervekből szintén információ jut el az agyhoz.

 

A megfelelő egyensúly a fenti három rendszerből legalább kettő ép működésével érhető el. A szem becsukása hajmosás közben például nem jár az egyensúly elvesztésével, mivel a belső fül és a érző idegek segítségével is meg tudja az ember őrizni egyenes helyzetét. Azonban, ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni a beérkező adatokat, vagy az üzenetek ellentmondásosak, illetve, ha az érzőrendszer nem működik megfelelően, egyensúlyvesztés alakulhat ki.

 

Mikor forduljunk orvoshoz?

 

Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik.

  • Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
  • Homályos látás.
  • Hallásvesztés.
  • Beszédzavar.
  • Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség.
  • Eszméletvesztés.
  • Elesés vagy járási nehézség.
  • Zsibbadás.
  • Mellkasi fájdalom, túl gyors vagy túl lassú pulzus.

A szédülés kivizsgálása A szédüléses betegségek kivizsgálásához – leszámítva egy-egy nagyon egyértelmű esetet – hozzátartozik valamilyen, a koponyát belülről ábrázoló képalkotó vizsgálat elvégzése. Ez vagy koponya-MRI- vagy koponya-CT-vizsgálatot jelent. A kettő között a különbség kissé leegyszerűsítve az, hogy az MRI a lágy részeket ábrázolja jobban, míg a CT a csontos struktúrákat.

 

Forrás: webbeteg
The following two tabs change content below.
Share This