Oldal kiválasztása

Szinte mindenki szeretne változtatni valamit a testén, akár a kilók számát tekintve, akár az alakját. Viszont azt, hogy tényleg szükségünk van-e változtatásra, aránylag könnyen megállapíthatjuk. Bár az életkor és az életmód is befolyásolja az ideálisnak tartott számot, több módszer is rendelkezésünkre áll, amikor az optimális testtömeget szeretnénk meghatározni.

Bár jól hangzik az ideális testsúly fogalma, ha ezt magunk számára szeretnénk belőni, kiderül, hogy ez nem is olyan egyszerű. Az egészséges testsúly egyébként sem egy kilóra meghatározható érték, inkább egy tartomány, és legyünk felkészülve, hogy akár bizony országonként változhat. Olyan egyértelmű dolgok is befolyásolják, mint a nem, kor, testalkat, magasság, de a pontos méréshez nem árthat tudnunk a csontsűrűségünket és az izom-zsír arányt.

A leggyakoribb mérési módszerek

Az egyik legelterjedtebb módszer arra, hogy megítéljük, egészséges-e, amit mutat a mérleg, az a BMI, azaz testtömeg-index meghatározása. Ezt a magasságból és a testsúlyból számolhatjuk ki, mégpedig úgy, hogy a testsúly kilogrammban mért értékét elosztjuk a magasság méterben megadott értékének négyzetével. Tehát ha egy 165 cm magas nő 62 kg-ot nyom, akkor az ő esetében a 62-t elosztjuk 1,65×1,65=2,72-vel, az eredmény így 22,77. A skála szerint az ideális tartomány 18,5-24,9, 18,5 alatt túl sovány, 25 és 29,9 között túlsúlyos, 30 felett elhízott, 40 felett pedig extrém elhízott a mért személy. Ennek a módszernek a hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testzsír arányát, vagy egy esetleges csontritkulást.

A fentebb említett testzsír-százalék megállapításával is többet tudhatunk meg arról, hogy mennyire vagyunk egészségesek. Ezt úgy kapjuk meg, hogy egy személy teljes zsírmennyiségének tömegét a magasságával. Hátránya, hogy ez nem egy otthon kiszámítható érték: a testzsír arányát csak profi eszközökkel lehet mérni, viszont biztosak lehetünk benne, hogy egy hasonló magasságú, testsúlyú, de kevésbé edzett ember más értéket fog kapni, ellenben a BMI-vel. Egészséges határértéknek minősül férfiaknál a 14-17%, nőknél 21-24%, a túlsúlyos kategória a férfiaknál 26-37%, nőknél 32-41%, ennél nagyobb arányú testzsír elhízást jelent.

Egy szintén könnyen mérhető, viszont csak külső jellemzőkre támaszkodó módszer a derék-csípő arány meghatározása. Ehhez a derékbőséget kell elosztanunk a csípőbőséggel, a kapott értékkel pedig azt tudhatjuk meg, hogy mekkora a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási esélye. Nőknél 0,80 alatt kicsi, 0,80 és 0,89 között közepes, efelett pedig magas a kockázat, férfiaknál 0,90 alatt van a kis kockázat, 0,90 és 0,99 között a közepes, efelett pedig már nagy kockázatúnak minősül.

A testünkről, testsúlyunkról általános képet úgy kaphatunk. ha ezeket a módszereket ötvözzük, valamint elmondhatjuk: ha nem érezzük magunkat egészségesnek, vagy nem tetszik az, amit a tükörben látunk, itt a legfőbb ideje, hogy változtassunk – és közelebb kerüljünk az általunk meghatározott ideálishoz.

Ha a továbbiakban is szeretne egészségmegőrzéssel kapcsolatos híreket, tippeket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre a lap bal oldalán!

The following two tabs change content below.

Borsi Dávid

Share This